adózás – dr. Bódis Béla site

Aki Katás akar lenni…..

Kötelező adózási forma változás a Katá-s adózóknál.

Szeptember elsejétől megszűnik a régi kedvező KATÁ-s adózási forma, és az új törvényben előírt új formája alá külön be kell jelentkezni. A legsúlyosabb feltétel, hogy csak a lakosságnak töténő értékesítés lehetséges, az adózás rendje törvényben definiált kifizetők számára történő egyetlen számla kiállítás is kizárást jelent a KATÁ-ból. Kifizető a munkáltató, a közszféra, a vállakozások többsége is.

Ezzel a lap- és könyvkiadásban dolgozó KATÁS vállalkozóknak (újságírók, szerzők, fordítók, lektorok, szerkesztők, grafikusok…) az adózási forma 2022. szeptember elsejétől elérhetetlenné válik. Rövid gondolkodási idő alatt kell dönteni a hogyan továbbról.

Részben a fokozott tiltakozások, részben a végrehajthatatlanság miatt augusztusban törvénymódosítás jelent meg, ami azonban az alapcélokat nem érinti.

Szeptember 1. után a régi KATÁ-ból kizárt egyéni vállakozó automatikusan az SZJA tv. szerinti egyéni vállakozó lesz, tételes költségelszámolással és az összes előírt nyilvántartással, de választhatja az átalányadózást is.

Utóbbinál az elismert költséghányad 40%, és 1.200 ezer forint után, a 60%-s adóalapból nem kell megfizetni a 15% személyi jövedelem adót. Ugyanakkor az adóalapra belép a járulékfizetési kötelezettség is , (TB járulék 18,5 és szociális hozzájárulás 13%).

A szerzői jog alá tartozó jogdíj és szellemi munka jövedelmeknél ne feledjük, hogy azok egyéni vállalkozás nélkül is megszerezhetők – megbízási, felhasználási szerződéssel, önálló tevékenységből eredő jövedelemként. Itt a vagyoni jog átadás díjrésze után nincs járulékfizetés, csak a személyes munkavégzési díjrész után. Az elismert költséghányad 10%, a kapott bevételnek 90%-a képezi a személyi jövedelem adó alapját.

És még itt az EKHO -zás (az Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerinti adózás lehetősége is. Magánszemélyeknek 15% adó a jövedelemadót és TB járulékokat fedezi, a kifizetőnél marad 13% plussz adó. Az augusztusi módosítás a kifizetői adórészt megszüntette. Ez a forma csak törvényben előírt tevékenységek és feltételek mellett választható. (alkotóművészek, szerzők, fordítók, grafikusok stb..). Fontos tudni, hogy az EKHO-zónak munkaviszonnyal kell rendelkeznie, viszont a adó levonásokat a kifizető intézi, adminisztráció a magánszemélynél egyszerű.

A szellemi tevékenységet végző KATÁS Bt-k szintén halálra ítéltettek. Automatikusan a társasági adó alá kerülnek vissza, vagy választhatják a 10% adókulcsú kisvállalati adózást (KIVA). Mindkét esetben a bevételi nyilvántartásról vissza kell térniük a számviteli törvény szerinti kettős könyvelésre, nyitóleltár és nyitómérleg készítéssel. Egyszerűsített végelszámolás választása esetén végelszámolás kezdő időpontját megelőző napra nyitóleltárt és nyitómérleget kell készíteni, majd a végelszámolás befejezésekor záróbevallást és vagyonfelosztási javaslatot is kell készíteni. Könyvvizsgálói ellenőrzés csak a nyitómérlegnél volt előírva, a tevékenység folytatása esetén. (Az augusztusi jogszabály módosítás ezt megszüntette).Az egyszerűsített végelszámolás a kezdő időponttól számítva minimum 40 napnál (a közzététel, hitelezői igénybejelentésre megadott idő) nem lehet rövidebb, de a NAV – Cégbíróság együttműködése miatt biztosan több hónapig eltarthat. A jogszabály módosításban feloldották azt az ellentmondást is, hogy a Bt korlátlan felelősségű beltagja a végelszámolás befejezéséig nem lehet egyéni vállakozó, mert az második korlátlan felelősséget jelentene. Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésével, előre feltételezve annak normális befejeződését, a beltag azonnal választhatja az átalányadózási egyéni vállakozási formát. Igaz, hogy a BT befejezéséről szoló döntést szeptember közepéig meg kell hozniuk a tagoknak.

A KIVA választása évközben is megtehető, javasolt a NAV-hoz történő bejelentést augusztus 31-ig megtenni, így szeptember elsejétől már alkalmazható, kikerülve a dupla áttérést (először TAO, később KIVA)

Annyit kell itt tudnunk, hogy a KIVA adóalapja legalább a járulékköteles jövedelem, néhány nem gyakori adóalap növelő- és csökkentő tétellel. Helyettesíti a 13%-s szociális hozzájárulási adót, és a társasági adót.

Bármilyen formát választ is a korábban KATÁS vállalkozó, vállalkozás – a nyugdíjas foglakoztattak, tagok esetét kivéve – több adót és járulékot fog fizetni szeptembertől. A papírmunka is több lesz, már a döntéshez és az előírt nyilvántartások felállításához is képzett könyvelőre van szükség. A könyvelőnek pedig megfelelő szoftver és NAV kapcsolat kell.

Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés

A 2019. év pozitív híre volt, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza. A szellemi munka robotosainak … „Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés” bővebben

A szellemi munka robotosainak adózása 2019-ben még nem részesült ebben az ajándékban. Nos ők továbbra is fizették munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb volt napi 1490 Ft-nál. (2022-ben ez 2000 Ft). A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizettek a kincstárnak. (2022-ben már csak 13% szociális hozzájárulási adót fizetnek.)

Az addig rendben volt, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra. (2022-ben a diszkrimináció már csak az egyéb jövedelmekre vonatkozik – pl.jogörökösök, de már nem vonatkozik a nyugdíjas szerzők, fordítók megbízási díjaira, a munkavégzési rész után nem kell szochót fizetniük.)

Amikor a szerző értékesíti művét

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel: Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a … „Amikor a szerző értékesíti művét” bővebben

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel:

Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a royaltyt tudják utalni [az általam megadott összeg, mínusz közvetítői díj, illetve, ha konkrét könyvet rendelne valaki, akkor a nyomtatási költségeket is levonják]. Tehát, a megrendelések után, havi bontásban tételes elszámolást küldenek az eladásokról, stb. Ezzel, itthon, hogyan és miként számolok el az állam felé?

A szerzői és szomszédos jogok közvetítése, vagy ellenérték fejében a sokszorosítás és nyilvánosságra hozatal engedélyezése az Áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt végezheti Áfa alá bejelentkezett – alanyi adómentesen – magánszemély is, elvileg számlaadási kötelezettség mellett. A számla tartalma royalty – a kapott elszámolás szerint, adót nem kell felszámítani – mert külföldi a Partner, és alanyi adómentes esetben még bevallási kötelezettség sincs. Ha a magánszemély nem számlaképes, akkor nem tud adószámot megadni a regisztrációnál.

Sokkal fontosabb ennél a kapott jövedelem bevallása a személyi jövedelemadó törvény szerint. A magánszemély költségeivel csökkentett, vagy 10%- átalánnyal csökkentett bevétel 89%-a képezi az személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapját (kivéve a nyugsíjasokat!), amiket negyedévente kell befizetni. Rendszeres jövedelemszerzés esetén célszerű a nyilvántartás vezetéséhez és adózáshoz szakképzett könyvelőt megbízni. A jelenlegi helyzetben a NAV személyi jövedelemadó tervezete nem tartalmazza ezeket a tételeket, azt a magánszemélynek kell kiegészítenie.

KIVA a kkv adózási megoldása

További adókulcs csökkenés 2022-ben: KIVA 10%

Tagadhatatlan, hogy a munkaigényes kisvállakozásoknál adómegtakarítás érhető el a bruttó bérekre jutó adóteherben. A társasági adó rendszerébe tartozó vállalkozások 13% -s szociális hozzájárulása helyett csak 10% kisvállalati adót kell 2022-től fizetnie annak a cégnek aki oda átlép. Ez mindenképpen 3%-s megtakarítás. (Egy átlagos 300 ezer forintos bérnél éves szinten 108 ezer forint megtakarítás érhető el, 10 fős cégnél ez milliós nagyságrend.) Ezen felül a cégen belül marad a nyereség után fizetendő társasági adót összege is.

Az átlépés szabályai egyszerűek, bejelentés és üzleti év rendes zárása a KIVÁS időszak megkezdése előtti nappal, mérlegbeszámolóval, záró adóbevallásokkal.

A belépési feltételek pozitívan változtak, a belépés előtti beszámolóban az árbevételi és mérlegfőösszegek éves szintre számítva 1 milliárd forintról 3 milliárdra nőttek – minthogy évközben is át lehet lépni. Ugyanakkor nem változott az 50 fős belépési létszámhatár, és a kapcsolt vállalkozások mutatóit össze kell számítani. Hogy az átlépés miatt ne legyen szükséges évközi mérlegbeszámolót készíteni, célszerű minden kkv-nak megvizsgálni a 2023. január 1-i indulást, ehhez a bejelentést 2022. decemberben kell megtenni.

A független könyvkiadók többsége beleeshet adataik alapján az értékhatárokba, és ezért nekik javasolom megvizsgálni a KIVÁ-s lehetőséget. (Kapcsolt vállalkozásoknál érvényes az összeszámítási szabály!)

A KIVA alapja a SZOCHO alappal esik egybe:

nem nyugdíjasoknak fizetett bérek,
személyes munkavégzésért (nem vagyoni jog átadásért!) fizetett jogdíjak, megbízási díjak, royaltyk,
cafeteriás és egyéb béren kívüli juttatások tartoznak ide.

Van néhány akna is a jogszabályban:

Tőkekivonás, fizetendő osztalék adóalapnövelő, viszont a kapott osztalék és tőkebevonás (KKV-k nál ritka) adóalapcsökkentő tétel,
Ne tartsunk sok pénzt a pénztárban december 31-n, 1 millió forint alatt nem lehet semmilyen adóalap hatás,
Mint a TAO rendszerben itt is adóalapnövelők az olyan ingyenes eszköz és pénz átadások, nem kapcsolt cégeknek elengedett követelések, stb., amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel,
A transzferár szabályozás itt is érvényesül (a kapcsolt cégekkel nem a piaci értéken kötött megállapodások miatt).

A fejlesztési és beruházási kedvezmények szintén kedvezőek, amit érdemes még átgondolni kisvállalatok vezetésének.

Júliustól változik a jogdíj fogalma a társasági és iparűzési adóban

A 2016. júniusig érvényes szabály szerint a társasági adóalap számításnál csökkentő tényezőként figyelembe lehetett venni a kapott jogdíjak 50%-t, amelybe beletartozott a szerzői jog szerint védett művek és teljesítmények felhasználási engedélyének átruházásáért kapott összeg. A jogdíj új fogalmát a Társasági adó tv. 4§. 20. pontja alatt találjuk.Az évközi változást alkalmazni kell, és ez a változás … „Júliustól változik a jogdíj fogalma a társasági és iparűzési adóban” bővebben

A 2016. júniusig érvényes szabály szerint a társasági adóalap számításnál csökkentő tényezőként figyelembe lehetett venni a kapott jogdíjak 50%-t, amelybe beletartozott a szerzői jog szerint védett művek és teljesítmények felhasználási engedélyének átruházásáért kapott összeg. A jogdíj új fogalmát a Társasági adó tv. 4§. 20. pontja alatt találjuk.Az évközi változást alkalmazni kell, és ez a változás lényegesen leszűkítette az adóalap kedvezményt. Lényegesen átírták a társasági adó törvény jogdíj fogalmát.

jogdíj
a) a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

Hasonló évközi változtatás történt az iparűzési adónál (Helyi adó tv.), ahol a számviteli törvény szerinti nettó árbevétel csökkenthető a kapott, és bevételként elszámolt jogdíjjal. Viszont mielőtt örülnénk, itt is megkereshetjük az értelmező rendelkezések (51.§ 22. és 51.) definícióit. A társasági adóval azonos szűkítést, adóalap kedvezmény megvonást találunk.

A jogalkotási módszer, miszerint az adóbevallást készítő – nem jogász könyvelő el fog merülni a köznapi szóértelmezéstől eltérő értelmezésben, és minden adóalap tételnél a jogszabályok fogalmi szótárát keresi fel, komolyan kifogásolható.

A másik megjegyzésem, hogy az alkotások létrehozása – a szoftverek kivételével – a jövőben nem lesz preferált ezekben az adókban. Magyar nyelvű könyvkiadásban a bevételként elszámolható kapott jogdíj ritka mint a fehér holló….

Összetett ügyletek Áfája

Több termék, több szolgáltatás, vagy termék és szolgáltatás együttes (csomagszerű ) értékesítésekor gyakran felmerülő kérdés, hogy tételenként külön-külön vagy összevontan egy tételben szerepeljenek a számlán. A kérdés akkor válik igazán érdekessé, ha eltérő ÁFA kulcsú tételek összevonásáról van szó. Mindenki szeretné az adómentes, vagy kedvezményes kulcsot alkalmazni. Néhány elv a döntéshez: Termék értékesítés és szolgáltatásnyújtás … „Összetett ügyletek Áfája” bővebben

Termék értékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az adó alapjába beletartoznak a járulékos költségek is. Például a kiszállítás fuvarköltsége, kiküldés postaköltsége az értékesített termék kulcsával adózik, akkor is ha külön tételben szerepel a számlán.
Lapsorozathoz, könyvsorozathoz hozzáadott szemléltető tárgy, elérhető szolgáltatás a lap és könyv 5%-s Áfáját veszi fel, és egységesen csomagáron adható. Kerülendő a vevőknek komplex egységet adó értékesítések mesterséges felosztása a számlán.
A fő értékesítés és az ezt elősegítő kiegészítő marketing jellegű szolgáltatások, egyéb átadott termékek között alá-fölérendeltség van a vevők meggyőzése érdekében. A fő értékesítésre vonatkozó Áfa szabály alkalmazandó az alárendelt dolgokra is.

Tehát egy több részből álló vásárlást csak akkor kell tételenként külön feltüntetni a számlán, ha annak minden eleme független egymástól, önállóan is megvehető. Adóellenőrzés szempontjából mindig az összetett ügylet valódi jellege vizsgálandó, főleg akkor, ha az összevont értékesítés adómentesen, vagy kedvezményes adókulccsal történt, vagy változhat a teljesítés helye, minősége – szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés történt-e.

Meddig könyv a könyv??

A csábítás nagy. Az 5 % Áfa kulcs, szemben a rendes termékek 27% Áfájával óriási különbség, az árban! Minden ami könyvszerű ide lesz besorolva. A könyvtermék fogalmi meghatározását hiába keressük, legfeljebb a 4901 Vámtarifaszám magyarázatánál találhatunk némi leírást. Az Áfa tv. 3.sz. mellékletének 15. pontja az 5%-os termékek közé csak a 4901 VTSZ. csoportból a … „Meddig könyv a könyv??” bővebben

18.

A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája

Sajnos ezt a paragrafust nem lehet értelmezni az e-könyvekre, hiszen azok letöltések – szolgáltatások. Viszont pl. a viztűrő babalapozó, vagy a hangoskönyv ide sorolható.

A kapcsolt termékértékesítésnek szintén elterjedt módja az Áfa előny kihasználása. Néhány lapos füzetecske, és hozzácsomagolt játék,használati eszköz 5 %-s áron kapható. Csak nézzünk körül az újságos pavilonban! Ezzel azonban vigyázni kell.

Összecsomagolás esetén mindig feltehető az a kérdés, és az adóellenőrök fel is teszik, hogy melyik rész a főtermék, és melyik rész a kiegészítő, járulékos termék, vagy szolgáltatás? A válasz egyszerű: az a járulékos rész, amelyet önmagában nem vennénk meg. A hibás Áfa alkalmazásnak tetemes adóhiány és mulasztási bírság következménye lehet.

Részlet a 2013-as vámtarifaszám jegyzékből:

4901 NYOMTATOTT KÖNYV, BROSÚRA, RÖPIRAT ÉS HASONLÓ NYOMTATVÁNY, EGYES LAPOKBAN IS

(A) Könyvek és füzetek, melyek főleg valamilyen szöveget tartalmaznak, bármilyen nyelven vagy bármilyen betűvel nyomtatva, ideértve a Braille-betűket vagy a gyorsírást.

Mindenfajta irodalmi mű, tankönyv (beleértve a munka-füzeteket is), magyarázó szöveggel vagy anélkül, amely kérdéseket vagy gyakorlatokat tartalmaz (általában kihagyott hellyel a kézírásos válaszok számára);

műszaki kiadvány;

segédkönyv, mint pl. a szótár, enciklopédia és címjegyzék(pl. telefonkönyv beleértve a „szaknévsort” (yellow pages)is);

múzeumi és nyilvános könyvtári katalógus (az üzleti katalógusok kivételével);

liturgikus könyv, mint pl. az imakönyv, egyházi énekeskönyv (a 4904 vtsz. alá tartozó kottás énekeskönyvek kivételével);

gyermekkönyv (a 4903 vtsz. alá tartozó képeskönyv, színező- vagy kifestőkönyv kivételével).

Ezek a könyvek lehetnek bekötve (papírba vagy puha vagy, kemény fedéllel) egy vagy több kötetben vagy lehetnek teljes művek vagy annak csupán egy részét képező bekötésre váró nyomtatott ívekben.

Porvédő tokok, kapcsok, könyvjelzők és más kisebb tartozékok a könyvvel együtt szállítva úgy tekintendők, mint a könyv részei.

Külföldre irányuló – külföldről igénybe vett szolgáltatások Áfája

A könyvkiadáshoz kapcsolódó jogok eladása, e-tartalom eladása és vásárlásuk, részvételek a különböző rendezvényeken felvetik a számlázási problémakört, mikor és milyen Áfa-kulccsal kell számláznia a hazai cégnek, és fordítva, a nem rezidens vállalkozásoktól, intézményektől kapott számla tartalmazhat-e külföldi hozzáadott érték adót? Három egyszerű tényállást kell tisztázni az Európai Unión belüli ügyleteknél (és ez az eljárás harmadik országok … „Külföldre irányuló – külföldről igénybe vett szolgáltatások Áfája” bővebben

az ügylet résztvevőinek adóalanyisága,
a területi hatály (melyikük „ÁFa” törvénye érvényes az ügyletre),
az érvényes törvény szerint milyen adózási módszer alkalmazandó.

1. Az Európai Unió harmonizált Áfa rendszerében nem adóalanynak (külföldi magánszemélynek, a civil szféra non-profit szervezeteinek) történő értékesítés az eladó hazai szabályozása szerinti rendes értékesítés. Az adóalanyok között (rendelkeznek közösségi adószámmal) adómentes az értékesítés.

példa: külföldi magánszemély vevő e-könyvet tölt le hazai tartalomszolgáltatótól, 27% Áfával elektronikus számla küldendő.

2. Az szolgáltatások körében főszabály a vállalkozások közötti értékesítéseknél, hogy a teljesítés helye a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye, telephelye, állandó letelepedési helye.

példa: jogvásárlás külföldről a magyar Áfa törvény szerint, jogeladás a vevő ország törvénye szerint kezelendő. Katalógus eladása a könyvfesztiválok pénztáránál belföldi értékesítésnek minősül.

A főszabály alóli egyik kivétel, az un. belépőjegyes rendezvények, itt a belépőjegyek és a hozzájuk kapcsolódó járulékos szolgáltatások tekintetében a rendezvény helyszíne határozza meg a területi hatályt.

3. A főszabály a szolgáltatás igénybe vevőjére fordított adózási módszert ír elő, azaz a vevő saját Áfa bevallásában a külföldi fél adómentes számlája után megfizeti (felszámítja és bevallja) az adót, és ha egyébként levonási joggal is rendelkezik visszaigényelheti. A belépőjegyes kivétel esetben viszont egyenes az adózás, az eladó normál Áfás számlát készít.

példa: magyar hazai kiadó irodalmi ügynökségen keresztül külföldi jogot vásárol. Az ügynökség a jog értékét Áfa nélküli közvetített szolgáltatásként számlázza. A kiadó minősül az első hazai felhasználónak, így a fordított adózás szerinti adófizetés vonatkozik rá.

Az EU-n belüli vevői – szállítói ügyletekről számot kell adni külön összesítő bevallásban, és statisztikai kötelezettség (INTRASTAT) is van.

A külföldön megfizetett forgalmi adó a magyar számvitel szerint a szolgáltatás bekerülési értékének részét képezi. Az uniós adóhatóságok együttműködnek, a hazai adóalanyok jogosultak megfelelő NAV nyomtatvány beadásával ezt visszakérni, a társország adóhatóságától, hiszen ha ott bejegyzett cég lennének, élhetnének a levonási jogukkal. Ez az utólag részben vagy egészben visszatérített összeg a beérkezés évében egyéb bevételként elszámolható.

KATA aknák

A szolgáltatások területén gyakori a főállás melletti jövedelemszerzés egyéni vállalkozóként, Bt-n keresztül főleg olyan területeken, ahol a feladat megoldása alkotó jellegű szellemi képességeket, vezetői szervezői stb. készségeket is igényel. Sokszor ugyanazon foglalkoztatónak történik az önálló teljesítmény számlázása, amelynél a vállalkozó munkaviszonya is fennáll. Az ilyen „keresetkiegészítés” gyakori a kiadói szakmánkban is. Az EKHO és EVA … „KATA aknák” bővebben

Az EKHO és EVA adókhoz képest – amely jellemző volt e-kiegészítő jövedelemszerzés bérnél kedvezőbb kifizetéseire – vitathatatlanul előnyösebb a kisadózók tételes adózásának választása, amelynek mindössze havi 25.000 Ft havi fix adóterhe van (36 órás főállás mellett), függetlenül a bevétel nagyságától.

Azonban a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adózásáról és a kisvállalati adóról a bérjövedelmek védelmében tartalmaz néhány olyan előírást, amelyet a KATÁ-t választónak és a számláját elfogadó kifizetőnek érdemes figyelembe venni.

1. Nyilatkozat a bevételről

11. § (1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.

(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.

2. A kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége

13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

Ha jól meggondoljuk, az adóellenőr hivatali irodájában kézhez kapja a párosítást a kisadózó és foglalkoztatója részéről, rögtön indíthatja is a vizsgálatot a munkaviszony kikerülése adó, illetve járulékcsökkentés gyanúja miatt. Hogy ne is gondolkozzon, itt egy további részlet a törvényből.

3. Munkaviszonytól való elhatárolás

14. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Zseniális! A második bekezdés megfordítja a bizonyítási tehert, az utolsó pedig az anya – leány játékoknak vet véget. Nézzük tehát, mi kell az aknák elkerüléséhez, ha a vállalkozó ugyanannak a cégnek számláz, mint ahol munkaviszonya is van.

Legalább három cégnek számlázzon a kisadózó (pl. 49%, 49%, 2%), ezek ne legyenek kapcsoltak, vagy ne lépje túl az egymillió forintos jelentési határt.
Legyen rendes szerződés, teljesítésigazolás, és dokumentált teljesítmény, amelyekből kitűnik, hogy a kisadózó önállóan – irányítás mentesen, munkaidőn kívüli időben, a saját székhelyén, saját eszközeivel végezte el a feladatot. Szolgáltatásoknál ennek bizonyítása nem is olyan egyszerű.