könyvszakma – dr. Bódis Béla site

Aki Katás akar lenni…..

Kötelező adózási forma változás a Katá-s adózóknál.

Szeptember elsejétől megszűnik a régi kedvező KATÁ-s adózási forma, és az új törvényben előírt új formája alá külön be kell jelentkezni. A legsúlyosabb feltétel, hogy csak a lakosságnak töténő értékesítés lehetséges, az adózás rendje törvényben definiált kifizetők számára történő egyetlen számla kiállítás is kizárást jelent a KATÁ-ból. Kifizető a munkáltató, a közszféra, a vállakozások többsége is.

Ezzel a lap- és könyvkiadásban dolgozó KATÁS vállalkozóknak (újságírók, szerzők, fordítók, lektorok, szerkesztők, grafikusok…) az adózási forma 2022. szeptember elsejétől elérhetetlenné válik. Rövid gondolkodási idő alatt kell dönteni a hogyan továbbról.

Részben a fokozott tiltakozások, részben a végrehajthatatlanság miatt augusztusban törvénymódosítás jelent meg, ami azonban az alapcélokat nem érinti.

Szeptember 1. után a régi KATÁ-ból kizárt egyéni vállakozó automatikusan az SZJA tv. szerinti egyéni vállakozó lesz, tételes költségelszámolással és az összes előírt nyilvántartással, de választhatja az átalányadózást is.

Utóbbinál az elismert költséghányad 40%, és 1.200 ezer forint után, a 60%-s adóalapból nem kell megfizetni a 15% személyi jövedelem adót. Ugyanakkor az adóalapra belép a járulékfizetési kötelezettség is , (TB járulék 18,5 és szociális hozzájárulás 13%).

A szerzői jog alá tartozó jogdíj és szellemi munka jövedelmeknél ne feledjük, hogy azok egyéni vállalkozás nélkül is megszerezhetők – megbízási, felhasználási szerződéssel, önálló tevékenységből eredő jövedelemként. Itt a vagyoni jog átadás díjrésze után nincs járulékfizetés, csak a személyes munkavégzési díjrész után. Az elismert költséghányad 10%, a kapott bevételnek 90%-a képezi a személyi jövedelem adó alapját.

És még itt az EKHO -zás (az Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerinti adózás lehetősége is. Magánszemélyeknek 15% adó a jövedelemadót és TB járulékokat fedezi, a kifizetőnél marad 13% plussz adó. Az augusztusi módosítás a kifizetői adórészt megszüntette. Ez a forma csak törvényben előírt tevékenységek és feltételek mellett választható. (alkotóművészek, szerzők, fordítók, grafikusok stb..). Fontos tudni, hogy az EKHO-zónak munkaviszonnyal kell rendelkeznie, viszont a adó levonásokat a kifizető intézi, adminisztráció a magánszemélynél egyszerű.

A szellemi tevékenységet végző KATÁS Bt-k szintén halálra ítéltettek. Automatikusan a társasági adó alá kerülnek vissza, vagy választhatják a 10% adókulcsú kisvállalati adózást (KIVA). Mindkét esetben a bevételi nyilvántartásról vissza kell térniük a számviteli törvény szerinti kettős könyvelésre, nyitóleltár és nyitómérleg készítéssel. Egyszerűsített végelszámolás választása esetén végelszámolás kezdő időpontját megelőző napra nyitóleltárt és nyitómérleget kell készíteni, majd a végelszámolás befejezésekor záróbevallást és vagyonfelosztási javaslatot is kell készíteni. Könyvvizsgálói ellenőrzés csak a nyitómérlegnél volt előírva, a tevékenység folytatása esetén. (Az augusztusi jogszabály módosítás ezt megszüntette).Az egyszerűsített végelszámolás a kezdő időponttól számítva minimum 40 napnál (a közzététel, hitelezői igénybejelentésre megadott idő) nem lehet rövidebb, de a NAV – Cégbíróság együttműködése miatt biztosan több hónapig eltarthat. A jogszabály módosításban feloldották azt az ellentmondást is, hogy a Bt korlátlan felelősségű beltagja a végelszámolás befejezéséig nem lehet egyéni vállakozó, mert az második korlátlan felelősséget jelentene. Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésével, előre feltételezve annak normális befejeződését, a beltag azonnal választhatja az átalányadózási egyéni vállakozási formát. Igaz, hogy a BT befejezéséről szoló döntést szeptember közepéig meg kell hozniuk a tagoknak.

A KIVA választása évközben is megtehető, javasolt a NAV-hoz történő bejelentést augusztus 31-ig megtenni, így szeptember elsejétől már alkalmazható, kikerülve a dupla áttérést (először TAO, később KIVA)

Annyit kell itt tudnunk, hogy a KIVA adóalapja legalább a járulékköteles jövedelem, néhány nem gyakori adóalap növelő- és csökkentő tétellel. Helyettesíti a 13%-s szociális hozzájárulási adót, és a társasági adót.

Bármilyen formát választ is a korábban KATÁS vállalkozó, vállalkozás – a nyugdíjas foglakoztattak, tagok esetét kivéve – több adót és járulékot fog fizetni szeptembertől. A papírmunka is több lesz, már a döntéshez és az előírt nyilvántartások felállításához is képzett könyvelőre van szükség. A könyvelőnek pedig megfelelő szoftver és NAV kapcsolat kell.

Akciós árszabályozás júniustól

Az Európai Uniós szabályozás hazai végrehajtásaként május 28-át követően eleget kell tenni a kereskedelmi akciós értékesítéseknél a korábbi ár feltüntése előírásnak (30 napos szabálynak).

Ez a könyvkiadókat is érinti, amennyiben van saját boltjuk, Web- áruházuk, ahol termékeikre általános árkedvezményeket adnak. Jó hír, hogy a csak egyes személyekre vonatkozó különböző kuponok, pontgyűjtő rendszerek, VIP tagság nem esik az új szabályozás alá, ami a 4/2009 NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A §-ában található (un. Árrendeletben).

A szakmában nem nevezzük akciónak a saját WEB áruházi értékesítésre, ill. a saját boltban, a kiadó saját termékére adott általános, hosszabb időszakban állandó (5% -25% közötti) kedvezményeket, de ez is akciósnak tekintendő a rendelet alapján. A könyvek borítójukon tartalmazzák, Web áruházak a termék bemutatásánál feltüntetik a fogyasztói, eredeti eladási árat és ezzel megvalósul a korábbi ár bemutatása is. A korábbi ár az árcsökkentést megelőzően az elmúlt 30 napos időszakon belül alkalmazott legalacsonyabb ár.

A gond akkor jelentkezik, amikor könyvszakmai értelemben valódi akció indul, pl. 30-40-50%-s kedvezménnyel, egy rövid időszakban tartva ezeket a leárazásokat.

A WEB/saját bolti akciókban résztvevő termékeknél a korábbi ár definiciónak az állandó kedvezményes ár felel meg, és ehhez képest kell a leértékelést jelezni. Például kiadónk Web áruházában a 4000 Ft értékű könyv a 20%-s állandó kedvezménnyel 3200 forintért megkapható. Ha indítunk egy féláras akciót két hétig itt, a leárazáshoz tartozó feltüntetendő kedvezmény csak (3200-2000)/3200, azaz 37,5% lehet.
Jó tanács: felejtsük el a százalékokat, és akció indításakor cseréljük le az áthúzott teljes eladási árat az állandó Webes kedvezménnyel csökkentett, szintén áthúzandó árra. Természetesen az akciós új ár feltüntetése mellett.

Lehetőleg az akció befejezését követő 30 napon belül ne indítsunk új akciót. Kivétel a folyamatos árcsökkentés esete, egyre nagyobb engedményekkel. Itt a legelső árcsökkentés korábbi árát nem kell folyamatosan átírni.

Az akció végeztével visszatérés történik az alaphelyzetbe, ez elvileg felárazás, amire fenti szabályozás nem vonatkozik, tehát az eredeti teljes ár és saját Web/bolt állandó kedvezményes ára ismét kiírható.

Bár a rendelet céljával egyet lehet érteni – ne legyen közvetlenül az akció előtt felárazás- mégis a konkrét szabályozás növelni fogja az árcímkék számát a könyveken, és a Webes operátorok munkáját is.

Új termékek esetében a 30 nap 15 napra szűkül, azaz 15 napig nincs lehetőség akcióra. Úgy látszik két hétig mégis lehet a leárazást tiltani, de a könyvszakmai MKKE által kidolgozott, sokat vitatott félévig, egy évig tartó kötött ár javaslatot nem lehetett elfogadtatni. Egyébként ez azt is jelenti, hogy 15 napig a saját Weben és saját boltban sem lehet kedvezményesen árusítani a frissen megjelent könyveket.

Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés

A 2019. év pozitív híre volt, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza. A szellemi munka robotosainak … „Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés” bővebben

A szellemi munka robotosainak adózása 2019-ben még nem részesült ebben az ajándékban. Nos ők továbbra is fizették munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb volt napi 1490 Ft-nál. (2022-ben ez 2000 Ft). A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizettek a kincstárnak. (2022-ben már csak 13% szociális hozzájárulási adót fizetnek.)

Az addig rendben volt, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra. (2022-ben a diszkrimináció már csak az egyéb jövedelmekre vonatkozik – pl.jogörökösök, de már nem vonatkozik a nyugdíjas szerzők, fordítók megbízási díjaira, a munkavégzési rész után nem kell szochót fizetniük.)

KIVA a kkv adózási megoldása

További adókulcs csökkenés 2022-ben: KIVA 10%

Tagadhatatlan, hogy a munkaigényes kisvállakozásoknál adómegtakarítás érhető el a bruttó bérekre jutó adóteherben. A társasági adó rendszerébe tartozó vállalkozások 13% -s szociális hozzájárulása helyett csak 10% kisvállalati adót kell 2022-től fizetnie annak a cégnek aki oda átlép. Ez mindenképpen 3%-s megtakarítás. (Egy átlagos 300 ezer forintos bérnél éves szinten 108 ezer forint megtakarítás érhető el, 10 fős cégnél ez milliós nagyságrend.) Ezen felül a cégen belül marad a nyereség után fizetendő társasági adót összege is.

Az átlépés szabályai egyszerűek, bejelentés és üzleti év rendes zárása a KIVÁS időszak megkezdése előtti nappal, mérlegbeszámolóval, záró adóbevallásokkal.

A belépési feltételek pozitívan változtak, a belépés előtti beszámolóban az árbevételi és mérlegfőösszegek éves szintre számítva 1 milliárd forintról 3 milliárdra nőttek – minthogy évközben is át lehet lépni. Ugyanakkor nem változott az 50 fős belépési létszámhatár, és a kapcsolt vállalkozások mutatóit össze kell számítani. Hogy az átlépés miatt ne legyen szükséges évközi mérlegbeszámolót készíteni, célszerű minden kkv-nak megvizsgálni a 2023. január 1-i indulást, ehhez a bejelentést 2022. decemberben kell megtenni.

A független könyvkiadók többsége beleeshet adataik alapján az értékhatárokba, és ezért nekik javasolom megvizsgálni a KIVÁ-s lehetőséget. (Kapcsolt vállalkozásoknál érvényes az összeszámítási szabály!)

A KIVA alapja a SZOCHO alappal esik egybe:

nem nyugdíjasoknak fizetett bérek,
személyes munkavégzésért (nem vagyoni jog átadásért!) fizetett jogdíjak, megbízási díjak, royaltyk,
cafeteriás és egyéb béren kívüli juttatások tartoznak ide.

Van néhány akna is a jogszabályban:

Tőkekivonás, fizetendő osztalék adóalapnövelő, viszont a kapott osztalék és tőkebevonás (KKV-k nál ritka) adóalapcsökkentő tétel,
Ne tartsunk sok pénzt a pénztárban december 31-n, 1 millió forint alatt nem lehet semmilyen adóalap hatás,
Mint a TAO rendszerben itt is adóalapnövelők az olyan ingyenes eszköz és pénz átadások, nem kapcsolt cégeknek elengedett követelések, stb., amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel,
A transzferár szabályozás itt is érvényesül (a kapcsolt cégekkel nem a piaci értéken kötött megállapodások miatt).

A fejlesztési és beruházási kedvezmények szintén kedvezőek, amit érdemes még átgondolni kisvállalatok vezetésének.

A könyvkészlet helyes mérlegértéke

Közeledik az 2019. üzleti év vége, a leltárkészítés a könyvkiadók egyik legelső új évi feladata, hiszen meg kell állapítaniuk a saját kiadású könyveikből megmaradt készlet leltárral és utókalkulációval megalapozott mérlegértékét. A beállítás egyben módosítja az évközben értékesített saját termékek eredménykimutatásban szereplő értékét is.

Magáról a szabályozásról korábban már írtam, ebben nincs változás (leltározás, leltár kiértékelése). Most csak arról szeretnék eszmét cserélni, hogy milyen mértékben lehet a szerzői jogdíj a könyv előállítási közvetlen önköltségének, és így készlet értéknek a része.

Ismeretes, hogy a kiadási jog szabályos Felhasználási szerződésen keresztül több évre (időbeli hatály) és nyelvterületre (területi hatály) szerezhető meg díjfizetés ellenében. Ez a jog azonban semmilyen eszköz értékébe nem tud bekerülni, tényleges kifizetés, díjfizetés, esedékes számla hiányában, legfeljebb mérlegen kívüli tétel lehet. Ha már történt (vagy a mélegkészítési zárási határidőig történni fog) pénzügyi teljesítés, akkor a következő döntések hozhatók:

A számlázott jogdíj és kifizetése befektetett eszközként, szellemi termékként szerepeltethető, ebből a mű első és további tervezett kiadásaira értékcsökkenés számolható el. Fix összegű jogvásárlás esete ilyen, még akkor is, ha külön royalty fizetési rész is szerepel a szerződésben.

A fix összegű jogvásárlás összege a kiadott mű előállítási önköltségének a részeként könyvelhető, szerzői jogdíjként, azaz forgóeszköz, készlet előállítás közvetlen költségeként szerepelhet. Nem kifogásolható, hogy az első kiadás nyeli le ezt a ráfordítást, az utánnyomások, további kiadások előállítási költsége alacsonyabb, hozama magasabb lehet így.

Hasonlóképpen a befektetett eszközök között kimutatott szellemi terméknek, az adott évben előállított műre eső értékcsökkenése is közvetlen költségként szerepelhet a készletek értékében. Megjegyzem, hogy a Kiegészítő mellékletben a Számviteli politikában rögzített értékcsökkenés leirás módszerét nem árt ismertetni.

Végül beszéljünk a royalty típusú szerződéses jogdíjakról. Az értékesítéshez rendelt – kiadó fogyásjelentése alapján – beszámlázott és fizetett royalty csak az értékesítés közvetett költsége lehet, a számviteli törvény 51§(4) tiltó bekezdése szerint. Ha nincs eladás a termékből, akkor nincs ráfordítás, azaz a royalty – mint egyféle jutalék – értékesítéstől függő költségként működik. A fizetés a több éves piacon tartás miatt, több részletben (évente, félévente stb.) történik. Így nehézségbe ütközik a jogdíjnak a mű megjelenéskori aktíválása is, hiszen előre feltételezni kellene az összes várható eladást. Továbbá a royalty százalék alapja a bevétel összege, a későbbi árak változhatnak. Speciális eset viszont a minimum garantált royalty, amit kifizetése után érdemes vagy szellemi termékként, vagy a mű közvetlen költségeként elszámolni, hiszen értékesítés hiányában sem kapható vissza.

Az időbeli elhatárolások helyes alkalmazása a tárgyévben megjelent művekre azt jelenti, hogy a mérlegkészítésig felmerülő fix jellegű jogdíjvásárlásokhoz tartozó kifizetéseket figyelembe lehet venni az előállítási értékben (illetve a szellemi termék értékében), vagy a befejezetlen és félkész termékek értékelésében. A tárgyévi értékesítés bevétele alapján, utólag – a következő évben – fizetendő royaltykat pedig a közvetett költségek közé be kell állítani. Ez több számviteli alapelvnek való megfelelés miatt szükséges. Ilyen a mérlegvalódiság elve, az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei

A gazdálkodás egyensúlyának felborulását sok tényező okozhatja, vannak külső és belső kiadón belüli okai ennek. Ebből emelek ki néhány jellemző tényezőt. Minél előbb ismeri fel a kiadó ezeket a jeleket, annál könnyebben tudja a működési egyensúlyát helyreállítani. A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, … „A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei” bővebben

A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, többek közt:

a megtérülési és forgási mutatók romlanak (árbevétel/átlagkészlet, értékesítés közvetlen költsége/átlagkészlet),
a kiadó raktárában növekvő- és a bizományosoknál lévő készletek csökkenő aránya a teljes kiadói készleteken belül,
korosított készletlista értékelése, az immobil (már partnerektől teljesen visszáruzott) készletek növekvő aránya, selejtezések hiánya,
az egyes könyvek értékesíthetőségét kalkulációkkal lehet tervezni, és utólag is szükséges értékelni, ha a kiadó termékválasztéka ebből a szempontból romlik, az is bevételkiesést és készletnövekedést okozhat.

Mindezt cikkenként, cikkcsoportonként is érdemes áttekinteni a helyes következtetéshez. Az évenkénti valódi leltár hiánya és tagolatlan nyilvántartások, valamint a készletérték fiktív emelésével előállított mesterséges eredmények akadályozzák a gazdálkodás felborult egyensúlyának felismerését.

A közelmúltbeli Könyvbazár ügy rávilágít arra, hogy a vevőállomány növekedése nem fizető partnerekkel szintén pénzhiányhoz vezet, és később az értékvesztés ill. követelés kivezetésekor az eredmény csökkenés is beáll. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy:

új szerződés kötésekor nézzük meg a partner anyagi helyzetét (pl. ingyenesen lekérdezhető mérlegeiből a tőke, pénzeszköz fedezet és likviditás mutatók alapján)
a fizetés késésre, elmaradásra azonnal reagálni kell, visszáruztatással, árukiadás leállításával. Szükség esetén nem kell visszariadni a jogi lépésektől sem.

Ha a vevőállomány aktualitását biztosító intézkedések elmaradnak, az a csőd felé tereli a kiadót. Késő a mérlegből értesülni arról, hogy a magas vevőállomány által biztosított nem valós eredmény – hiszen nem történt értékvesztés, vagy hitelezői veszteség leírása – pénzügyileg nem sokat ér, a kiadónak nincs pénze.

A szállítóállomány növekedése – eladósodás a nyomdák, szerzők felé – szintén jelzés a pénzügyi gondokra. A lejárt tartozások arányának növekedése, vagy a fizetési késedelmes napok számának növekedése jelzi a gondokat, és nyilván nem lehet tartósan erre játszani.

Az újdonságok várható, vagy elért bevételhez viszonyított előállítási költségszintjének növekedése, a hozam csökkenése is eredményromláshoz, és pénzhiányhoz vezet.

Ne feledkezzünk meg a rezsi költségek indokolatlan növeléséről sem (a menedzsment juttatásai), másrészről pedig a csökkentésük címén az adminisztráció kiszervezéséről. Utóbbival gyakran együtt jár, hogy a valóságos gazdasági helyzet elemzéséhez adott időben szükséges információ nem áll rendelkezésre. Mindkét jelenség káros.

Mindezeket a kontrollokat egy kiadó normális működésébe célszerű beépíteni, és akkor folyamatosan értékelni lehet a gazdálkodás romlását, vagy javulását.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új könyvek, új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni. Az eredményes és operatív … „A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés” bővebben

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új könyvek, új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni. Az eredményes és operatív gazdálkodásból eredő pénztöbbletet is hozó könyvkiadói működést az alábbi modellel fejezhetjük ki:

Pénzbevételek – tárgyévi előállítási költségek – rezsi költségek – készletváltozás > osztalékigény vagy adózott eredmény igény

Ha figyelmesen átgondoljuk az összefüggést, három az éves mérleg nyitó és záró oszlopából származó különbözetet is találunk:

a.) Árbevétel +/- vevők állományváltozása = Pénzbevétel (csak a működésből eredő!)

b.) Kifizetett könyvkiadási ráfordítások +/- szállítók állományváltozása = tárgyévi előállítási költségek (a rezsiköltségeket időszakonként állandónak tekintve!)

c.) Készletek változása, ha csökken az pénzbevételt jelent, ha nő az készletben lekötött pénzt.

Ha a fenti képlet teljesül – eltekintve a befektetési, tőke, és hitelműveletek pénzügyi hatásától, azt mondhatjuk, hogy a könyvkiadási tevékenység pozitív pénztöbbletet, és eredményt termel. Persze természetesen több tényező is van, amit itt elhanyagoltam, de úgy gondolom, hogy rendes gazdálkodás mellett hatásuk nem jelentős (pl. egyéb követelések, adó- és járuléktartozások, értékcsökkenés, időbeli elhatárolások változása).

A leltár szerinti könyvkészlet értékelése

A leltár tételes mennyiségi adatokat, és bekerülési, előállítási értéket tartalmaz. A könyvkiadók esetében a könyv, mint saját előállítású készletelem (késztermék) címenként kerül értékelésre. A főszabály az, hogy ezt az értéket utókalkulációval kell megállapítani, figyelembe véve az összes olyan felmerült és a jövőben felmerülő kiadást, amely: a mű előállítása kapcsán közvetlenül felmerül (jogdíj, nyomdaköltség stb.); az … „A leltár szerinti könyvkészlet értékelése” bővebben

A leltár tételes mennyiségi adatokat, és bekerülési, előállítási értéket tartalmaz. A könyvkiadók esetében a könyv, mint saját előállítású készletelem (késztermék) címenként kerül értékelésre. A főszabály az, hogy ezt az értéket utókalkulációval kell megállapítani, figyelembe véve az összes olyan felmerült és a jövőben felmerülő kiadást, amely:

a mű előállítása kapcsán közvetlenül felmerül (jogdíj, nyomdaköltség stb.);
az előállítással szoros kapcsolatban van és
megfelelő mutatókkal a termékre felosztható (például havidíjas szerkesztő bére és járuléka órabontás alapján). (Számviteli tv. 51. és 62.§-a)

Az egy előállított termékre jutó költséget nevezzük közvetlen önköltségnek. Ezzel az önköltséggel kell a tételes leltár darabszámát beszorozni, és megállapítani a leltározott saját késztermékek főkönyvi könyvelésbe kerülő értékét, mérlegértékét. A szintetikus könyvelésben rá kell állni a utókalkulált készletértékre, az évközi könyveléshez képest adódó eltérést rendezni kell a ráfordításokkal (8-s számlaosztály) szemben.

Tiltott az értékesítési, igazgatási és általános költségek beállítása az utókalkulációba. Sajnos ennek következtében a %-s royalty is, mivel az eladáshoz kötődik felmerülése. Azonban az előre fizetett minimum garantált royalty már lehet előállítási költség és a közvetlen önköltség része. Hasonló módon a nyomdaszámlán feltüntetett fuvarköltség is bekerülhet a közvetlen költségek közé.

A kisebb vállalkozások részére – akik mikrovállalkozói beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót nyújthatnak be, a számviteli törvény ad egy alternatív értékelési lehetőséget is, amely szerint a közvetlen önköltség megállapítható az eladási árból a még várhatóan felmerülő költségek és kalkulált haszon levonásával. (98. § (b))

Nézzünk egy egyszerűsített példát erre:

Novemberben 2000 példányban megjelenő könyv ára 2000 Ft. A nyomdaköltség és szállítási költség 550.000 Ft. A külföldi ügynökségnek fizetendő jogdíj 1000 $ (250.000 Ft), és eladásonként 5% royalty, a számla még nem érkezett meg. Szerkesztők, lektorok, fordítók számlái 300.000 Ft. A kiadó a terjesztővel 50% árrésben állapodik meg. Az előállítási költségek feletti átlagos haszonkulcs 40%. A december 31-i fordulónapi leltár 1500 db kiadónál és terjesztőnél bizományba adott készletet tartalmaz . (A számításokat Áfa nélkül végzem.)

Hagyományos utókalkuláció közvetlen költséggel: várható alapjogdíj, nyomdaköltség, kiadói költségek:1.100.000 Ft. A közvetlen önköltség 550 Ft/db. Készletérték 825.000 Ft. Értékesítés közvetlen költsége 500 db x 550 Ft/db azaz 275.000 Ft. Értékesítés bevétele 500.000 Ft. Realizált haszon 225.000 Ft ,45%.
Kisvállalkozói alternatív megoldás: eladási ár a kiadónál 1000 Ft. Csökkentve a kalkulált haszonnal (40%) 600 Ft, csökkentve a be nem érkezett jogdíj számlával 250.000 Ft/ 2000 db, azaz 125 Ft-tal, a közvetlen önköltség 475 Ft/db. Készletérték 712.500 Ft, értékesítés közvetlen költsége 237.500 Ft. Realizált haszon 262.500 Ft, 52,5%.

A második esetben a készlet alulértékelt, a realizált eredmény felülértékelt, de rögtön hozzátesszük, hogy a késve beérkező jogdíjszámla, mint még várható költség a következő év rezsikiadásait fogja növelni. Eltérés oka még a kalkulált – átlagos, vagy tervezett haszon és a tényleges haszon közötti különbség is.

A készletek mérlegértékének megállapításakor lehetséges értékvesztés elszámolása. Erről itt olvashatnak.

A kiadói könyvkészlet leltározása

Korábbi bejegyzésemben már taglaltam a kiadói leltározás sajátosságait, ami azt is jelenti, hogy a saját márkaboltban és raktárban lévő készlet leltározása mellett, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni a bizományban lévő készletek egyeztetés útján megvalósuló számbavételét is. Most nézzük meg milyen lehetőségek vannak a számviteli törvényben a leltározás elvégzésére. Ezt a törvény 69. §-a tartalmazza. … „A kiadói könyvkészlet leltározása” bővebben

Most nézzük meg milyen lehetőségek vannak a számviteli törvényben a leltározás elvégzésére. Ezt a törvény 69. §-a tartalmazza. Olyan leltárt kell összeállítani, és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (69. §. (1))

folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett, legalább három évente mennyiségi felvétellel kell a vállalkozásnál lévő leltárba bekerülő adatok valódiságát ellenőrizni. (69. §. (3))
nincs, vagy nem folyamatos a mennyiségi nyilvántartás, akkor minden éven szükséges a mennyiségi felvétel. (69. §. (4))
az árukészletek esetében – eltérően az előző, saját előállítású készletektől, ahol a leltárt mindig a mérleg fordulónapjának megfelelően kell felvenni, vagy rögzíteni – megengedett a mennyiségi felvétel időpontjának legfeljebb egy negyedévvel történő előre, vagy hátra tolása. Figyelembe véve a mérleg fordulónapig, vagy fordulónaptól történő mozgásokat, a felvett leltárt korrigálni kell a fordulónapra. (69. §. (5)-(6)). Mennyiségi analitika vezetése nélkül azonban ez a lehetőség nem áll fenn.
idegen helyen tárolt készleteknél (bizományba adott készlet) a leltározást egyeztetéssel kell elvégezni. (69. §. (3))
A számviteli törvénynek megfelelő folyamatos nyilvántartás a megtörtént készletmozgások teljességének nyilvántartását, és mérlegidőszakok szerinti zártságát feltételezi.

Ebből világos, hogy a leltár nemcsak a mennyiségi felvétellel talált eszközöket tartalmazó tételes nyilvántartás, hanem elfogadható a folyamatosan vezetett készletnyilvántartás zárókészlet adatsora is, kiegészítve a bizományosokkal egyeztetett tárolási nyilatkozatokkal. Azaz leltározás és leltár két fogalom. A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. A vállalkozók a fenti lehetőségekből történő választást Leltározási Szabályzatukban rögzítik. A leltár az analitika végső dokumentuma, a főkönyvi könyvelést a leltárral összhangba kell hozni, és csak utána célszerű mérleget készíteni.

A könyvkészlet leltározása

A hazai könyvkiadók bizományi rendszer keretében értékesítik könyveiket, leszámítva a saját mintabolti, ill. web-áruházi értékesítéseiket. Az eljárás lényege a saját előállítású könyvkészletek fizikai átadása, beszállítása a kereskedők raktárába, ismétlődő havi, negyedéves elszámolási kötelezettséggel, amit fogyásjelentésnek hívunk, és ami a kiadók számlázott árbevételének az alapját képezi. A könyvkiadókat e módszer sok problémája sújtotta, és sújtja, állandó … „A könyvkészlet leltározása” bővebben

A könyvkiadókat e módszer sok problémája sújtotta, és sújtja, állandó veszteségeket okozva. Túl a differenciálatlan árrésen, és az amúgy is utólagos számlázás melletti késve fizetések gondjain, a kiadói készletnyilvántartások problémái is felvetődnek.

Azon nem lehet vita, hogy eladásig (a fogyásjelentésben szereplő értékesítésig) a könyv a kiadó tulajdona, egyedileg (címenként) kell, az eszközvagyon részeként kimutatni, és csak kivételes esetekben fordulhat elő, hogy egy hazai kiadó mérlegében nem szerepel készlet. (Például: ha a megjelenő könyveket megvásárolja a cégcsoportba tartozó kereskedő cég.)

A számviteli törvény szabályozása szerint a kiadóknak, ugyanúgy mint más gazdálkodó cégeknek is:

A számviteli politika keretében el kell készíteniük az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, ezért felelős az ügyvezető (2000. évi C. törvény a számvitelről, röviden Sztv. 14§. (5), (12) ).
Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell (Sztv. 46§. (3) ).
A mérlegtételeket az Sztv. 69.§-a szerint leltárral kell alátámasztani, amely történhet mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel. Az idegen helyen tárolt készletekre az egyeztetés előírásának végrehajtása kötelező. Saját előállítású készleteknél, mint a kiadónál a könyv, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell az egyeztetést elvégezni, mennyiségben és értékben dokumentálni szükséges, a mérlegzárási időszakban.

Mindebből az következik, hogy a bizományba adás nem mentesíti a kiadókat saját készletük valódi mennyiségi és értékbeni megállapításától. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a bizományos elszámoltatása a kiadó feladata, hiszen ő szerződött vele, és a bizományos kimenekülése az egyeztetés alól, bármilyen indokkal, nem jelent hivatkozási alapot a fentiekben ismertetett szabályozás be nem tartására a kiadó részéről.

Az egyeztetésnek felelősen akkor tud egy kiadó eleget tenni, ha olyan részletes készletnyilvántartást vezet, amely legalább mennyiségben és bizományosonként tartalmazza a bizományba adott, onnan visszavett, továbbá bizományos által fogyásként jelentett mennyiségeket. A viták elkerülése végett célszerű a raktárjegyes és szállítóleveles dokumentálása a készletmozgásoknak.

Tehát nem menti fel a könyvkiadókat leltározási feladatuk alól:

hogy a bizományos az albizományosaival nem tud elszámolni (ld. Rainbow – Könyvbazár)
hogy a boltokban új üzemeltető mellett folytatódik az értékesítés, kiadó által elfogadott átadás-átvételi jegyzőkönyvek nélkül.

Az a szabályozás, hogy a termék bizományba adója felel a valóságban fellelhető készletért, nem egyedi. Az Áfa tv. vevői készletre vonatkozó szabályai (182 §.) a készletet külföldre átadó hazai vállalkozásra írnak elő tételes mennyiségi nyilvántartási kötelezettséget. Itt is megerősítve, hogy a leltározásra a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni.