1. A NYOMDAKÖLTSÉG SZÁMVITELI HELYE
A számviteli törvény szerint a könyvkiadás igénybe vett szolgáltatás. (3§. (7).1.) Arról viszont nincs szó benne, hogy a nyomda által leszállított, a kiadó raktárába, vagy közvetlenül a terjesztőkhöz szállított könyvek is ide tartoznának. A könyveket az előállító üzemek nyomdai termékként számlázzák le a kiadóknak. A kiadó költségei nagy részt a nyomdába adás előtt merültek fel, másrészt a nyomdai termék átvételekor – és ennek bizonylata döntő, ti. nem szolgáltatás igénybevétel volt a kiadó részéről – rakódnak rá a termékre, gondoljunk csak a többszörözés és nyilvánosságra hozatal szerzői jogdíjaira.
Ez egy speciális termelési folyamat, melyben a nyomdaszámlákat könyvelni törvényi szabályozás hiányában kétféleképp is lehet:
- Tekinthető a nyomdaszámla anyagvásárlásnak, amelyet azonnal – anyagkészlet nyilvántartás nélkül – jogunk van anyagköltségnek rögzíteni.
- Amennyiben helyt adunk egyes állásfoglalásoknak, melyek a törvényt nem helyettesítik, a nyomda munkáját bérmunkának tekintve, azt igénybe vett szolgáltatásként rögzítjük.
Véleményem szerint utóbbi megoldás sérti a hiteles bizonylat és a gazdasági esemény valódiságának elvét, hiszen a számlának nem a számvitel számára jelentéktelen formai jellemzőjét hagyjuk figyelmen kívül, hanem lényegi részét, hogy birtokolható dolgot fizikailag veszünk át, és nem szolgáltatásnyújtást fogadunk el. Mindenesetre sikerrel csak akkor védekezhetünk, ha cégünk számviteli politikájában definiáljuk választott eljárásunkat.
Az eljárások közötti – nem kis pénzben mérhető – különbség az iparűzési adónál jelenik meg. Míg az anyagköltségek levonhatók az adóalapból, addig a szolgáltatások nem.
Akár így, akár úgy nézzük a könyv egyedi termék, a kiadó készterméke, melynek előállítási egységköltségét meg kell határozni, és ebben a nyomdaköltség közvetlen költség lesz.
2. A SZERZŐK DÍJAZÁSA, A ROYALTY
A legelterjedtebb szerzői díjfizetési mód a royalty, amely a szerzőt, jogtulajdonost bevonja az alkotása értékesítésének kockázatába, hiszen az eladott mennyiség függvényében kaphat díjazást. Az már megítélés kérdése hogy ösztönzés-e, vagy kiszolgáltatottság a kiadótól, hiszen ne felejtsük el a fogyásjelentést itt a kiadó küldi meg részükre.
A szerzőkkel, fordítókkal, örökösökkel és jogtulajdonos szervezetekkel kötött felhasználói szerződésekben a jog átvevője által fizetendő ellenérték – a kapott kiadási jog díja – általában százalékos formában kerül meghatározásra (5% – 15%), az ÁFa mentes árbevételre, vagy nettó eladási árra vetítve. Fizetés az értékesítés után történik, de néha minimum garantált jogdíj szint is meghatározásra kerül. Ez a royalty a könyvkiadásban, bár egyes kereskedelmi és ügynöki jutalékokat is ennek nevezhetnek.
A könyveket a kiadójuk mérlegbeszámolójában utókalkulált közvetlen előállítási költségen kell kimutatni a számviteli törvény szerint. Az értékesítési költségeket viszont csak közvetett költségként lehetséges figyelembe venni. A kérdés az, hogy év végén a saját könyvkészletek mérlegértékének kötelező meghatározásakor a royalty része lehet -e a könyv utókalkulációjának?
Véleményem szerint, mint alapvetően értékesített mennyiség függvényében elszámolható és felmerülő költség a fizetett vagy fizetendő royalty összegét nem lehet az utókalkulációban közvetlen költségként figyelembe venni, mert nem kapcsolható minden egyes legyártott darabhoz. A minimum garantált royalty azonban beállítható az előállítási önköltségbe, hiszen azt akkor is ki kell fizetni, ha egy példány sem kerül eladásra. Azzal viszont, hogy ráosztjuk ezt az összeget a teljes mennyiségre keletkezik egy másik probléma, ha az értékesítés utáni royaltykból, ezt mint előleget le akarjuk vonni.
Summa summarum a royalty az értékesítés közvetett költsége. Ami azt is jelenti, hogy a tárgyévi értékesítés után megállapított royalty-t, ha nincs számlázva, akkor is passzív időbeli elhatárolásként figyelembe kell venni a mérlegben és az eredménykimutatásban, saját számítás alapján.
Egyszerűbb a helyzet a költségnem meghatározásánál:
- Vállalkozók, cégek, adóalanyok által számlázott royalty igénybevett szolgáltatásként könyvelendő, anyagjellegű ráfordítás.
- Magánszemélyeknek fizetett royalty személyi jellegű ráfordítás. A kifizetőknek (a kiadóknak) már a szerződéskötéskor érdemes a partner jogállását tisztázni, hiszen a magánszemélyeknek fizetett összegeket vagy 22% szociális hozzájárulási adó, vagy 22% egészségügyi hozzájárulás terheli.